2017. június 7., szerda

TRUX BÉLA - AZ INKVIZÍTOR



A XIII. század végén játszódó trilógia főhőse az ifjú Lyoni Wolfgang, egy német kisnemes másodszülött fia, aki Lyonban kezdi meg teológiai tanulmányait, majd egyik professzorát követve Párizsba kerül. Wolfgangot csillapíthatatlan tudásvágy fűti, semmitől sem riad vissza, hogy az egyetem könyvtárának zárolt részlegébe is bejusson: ha kell, csalással, zsarolással, megfélemlítéssel éri el kitűzött célját.

Praktikái azonban felkeltik valakinek az érdeklődését, akitől még a mindenre elszánt ifjú is tart: Passaui Paulus inkvizítor atya elfogatja és választást kínál neki: vagy a szolgálatába áll és tanítványa lesz, vagy máglyára kerül. Wolfgang kénytelen-kelletlen rááll az alkura, és megkezdődik hosszú utazása Paulus oldalán.

Egész Európát bejárják az eretnekség nyomait keresve, Languedoc­tól a Fekete-erdőig, mígnem a Szentszék a Magyar Királyságba küldi őket, ahol akkor épp a Kunnak is nevezett IV. László uralkodik. Egy délvidéki eretnekfészek felderítése során azonban a katonáik elárulják őket, és a két inkvizítornak menekülnie kell – azonban előbb besenyők, majd kunok fogságába kerülnek.

Paulus egy alku révén szabadon távozhat, ám túszul kell hagynia Wolfgangot, aki ezután közel egy évet tölt a kunok között félig fogolyként, félig vendégként. Megismeri életüket, szokásaikat, a szkítai kereszténység tovább élő töredékeit, és ahogy bővül a tudása, úgy szaporodnak a kételyei saját hitével és küldetésével kapcsolatban is.

Trux Béla kiterjedt történelmi és néprajzi kutatásokon alapuló regénytrilógiájának cselekménye párhuzamosan zajlik a korábban megjelent két regényével, A templomos lovaggal és az Akkon ostromával.




Köszönet a könyvért Trux Bélának!




Mágia – szeretném kikiáltani a háztetőről, de egy hang sem jön ki a torkomon. Sőt, azt kell mondjam, írnom is kifejezetten nehéz most. És szerintem két hét, két hónap, talán még két év után is nehéz lenne. Mert ez a regény teljes mértékben a bűvkörébe vont. Nincs mit tenni, a megszállottja lettem. Napokig ebben a mágiában tapicskolva haladtam én is főhősünkkel, Wolfgang-gal és mesterével. Hihetetlen, mennyire a regény részévé váltam, mindössze néhány pillanat alatt.

Az Akkon-könyvek után már tűkön ülve vártam, mit hoz a jövő Trux Bélával karöltve. Hát, nem csalódtam. Egyenesen katarzis-közeli élmény volt. Tessék, kimondtam. Ilyen mély nyomot régen hagyott bennem történet. Ó, és igen, ez még csak a kezdet volt.

És eljött a pillanat, hogy elakadjanak a szavaim. Ezért sem lesz kimondottan bőbeszédű a beszámolóm sem. Egyszerűen nem lehet átadni azokat az érzéseket, amik végigkísértek olvasás közben. Ezt egyszerűen át kell élni. Igen, hosszú az utazás, de minden egyes pillanata megéri. Szinte észre se veszi az olvasó, és az a „párszáz” oldal sitty-sutty tovaszáll. Gyorsan telik az idő, ha jól szórakozunk, igaz?
Ebben a történetben minden megvolt: kaland, ármány, izgalom, árulás. Minden, ami igazán naggyá tesz egy történelmi regényt. Csak egy jó tanács: jól figyeljetek, mert tényleg sose tudni, mikor jön a meglepetés!

Gahh, leírhatatlanul imádtam, még most is imádom, sose fogom elfelejteni. Ide nekem a folytatást, de ízibe!

*****
Idézetek
*****
- (…) Tebenned bíztam, édes fiam. Egyes-egyedül tebenned.

Hazugságból nem lehet erős várat építeni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése