2016. május 2., hétfő

Bethany-Kris: Thin Lies (Donati Bloodlines, #1)+Blog Tour



Fülszöveg: 

Calisto Donati

She was just a woman. That’s what Calisto wanted to tell himself; that’s what he wanted to believe. Emma was nothing more than a woman. There were other women for him to want. To obsess over.
It couldn’t be Emma Sorrento.
Not for Calisto.
She was taken.
She was claimed.
She was not his.
In a few days, Calisto would hand her off, and that would be that. He wondered why it wouldn’t be that easy to let her go.
What good had saving her done?
He had simply taken her from one monster to give her to another.

Emma Sorrento

Emma slid on her mask. All someone would need to do was look close enough to see what was really beneath the sheer falseness of her smile.
At the other end of the table, Emma found her lies staring her right in the face.
He smirked.
And winked.
Calisto Donati was her worst mistake, her greatest shame, and the one thing she still wanted more than anything. Emma could still feel him all over her, long after his touch and kiss was gone. In thirty days, her entire world had changed—he had changed her.
Emma had a feeling that if she played another game with Calisto, she would surely lose.
She had already lost once.
Wasn’t it enough?

WARNING: The first two books in the Donati Bloodlines Trilogy end on a cliffhanger, and are not considered safe romance.








(Review on Goodreads.)

OMG. Mi a manó történt itt, kérem szépen? Jézuska bokra, ez a könyv rohadtul nagyot ütött. Szerintem Bethany-Kris eddigi legjobb munkája. Sokkal sötétebb, sokkal bonyolultabb, ezáltal még jobban magához láncol.
Basztiguli, nem mertem letenni. Annyi minden kavargott olvasás után a fejemben, hogy nagyon nem tudtam eldönteni, mitévő legyek. Hatalmas sokk ért. Igen, a vége gyilkos, de ami előtte van, az sem hagy nyugodni.
Ha akarnám se tudnám elfelejteni. A bőröm alá kúszott, lyukat égetett a szívembe. És én minden egyes mozzanatát imádtam. Bumm.


Oké, úgy látszik, Bethany-Kris is a mindig fejlődő írók csapatát erősíti. Mikor már azt hiszed, a jelenleg olvasott könyv visz mindent, húz egy hatalmasat, megírja a következőt, és lááám, kiderül, hogy a remekből tud zseniálisan remeket alkotni.
Ez a megállapítás totálisan elfogulatlan részemről.  Higgyétek el, ha ettől a hölgytől olvastok, nem fogjátok megbánni.
No meg: újabb maffiás történet? Erre hogy is lehetett volna nemet mondani?!


Mint azt már említettem, kellemesen piszkos történet ez. De nem is kell ám mindig sunshinenak lennie, ugye? Ez a sztori mocskosan a legjobb. Az elejétől a végéig gyilkos, nem lehet kiszámítani, mi lesz a következő húzás.
Addiktív. Minél többet kapsz belőle, annál többet akarsz.

Calisto wasn’t hers.

Simple as that.

---
Calisto nem volt az övé.


Ilyen egyszerű.

Karakterek szempontjából is a legjobb Bethany-Kris mű.
Emmat nagyon sajnáltam. Olyan, mint egy aranykalitkába zárt kismadár. Remélem, ez a kalitka nem töri meg azt a fergeteges akaratot, amivel ez a lány rendelkezik.
Calistoba egyenesen, menthetetlenül beleszerettem. (Enyém, labdába sem rúghattok nála!!) Szegény, olyan keveset hisz magáról, pedig minden tette ellenére is annyira jó ember.
Az összes többi karaktert zsigerből utálom. És épp ez a kettősség az, ami ilyen különlegesség teszi ezt a könyvet.

If you could be mine, Emma. I think I would keep you.”

---

Ha az enyém lennél, Emma. Megtartanálak.”

A vége... ehm... hallgatok.
Most azonnal akarom a második kötetet!!!!!





Amazon
Goodreads

Playlist





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése