2016. április 13., szerda

Shay Savage: Transcendence




Megjelenés éve: 2014.

Magánkiadás

 312 oldal

Fülszöveg: It’s said that women and men are from two different planets when it comes to communication, but how can they overcome the obstacles of prehistoric times when one of them simply doesn’t have the ability to comprehend language?
Ehd’s a caveman living on his own in a harsh wilderness. He’s strong and intelligent, but completely alone. When he finds a beautiful young woman in his pit trap, it’s obvious to him that she is meant to be his mate. He doesn’t know where she came from; she’s wearing some pretty odd clothing, and she makes a lot of noises with her mouth that give him a headache. Still, he’s determined to fulfill his purpose in life – provide for her, protect her, and put a baby in her.

Elizabeth doesn’t know where she is or exactly how she got there. She’s confused and distressed by her predicament, and there’s a caveman hauling her back to his cavehome. She’s not at all interested in Ehd’s primitive advances, and she just can’t seem to get him to listen. No matter what she tries, getting her point across to this primitive, but beautiful, man is a constant – and often hilarious – struggle.

With only each other for company, they must rely on one another to fight the dangers of the wild and prepare for the winter months. As they struggle to coexist, theirs becomes a love story that transcends language and time.




Szentséges ágytámlához kötözött manó! Gyerekek, szabályosan ráz a hideg. Ez a könyv a legmesszemenőbbig ZSENIÁLIS. Ilyen nincs még egy. Basszus, itt ülök, meredek ki a fejemből, potyognak a könnyeim, pedig mindez csak azért történik meg velem, mert Shay Savage írt egy baromi ütős, tök egyedi sztorit. Nah, ez az igazi "oemdzsí" érzés. Wow. Szavak sincsenek. Mi a fenéért halogattam én ezt eddig? Huh.
Ms. Savage már a Takedown Teague-gel bizonyította, megéri odafigyelni rá, de ez a történet brutál jó volt. Az év egyik legeslegjobb olvasása.
Nagyon örülök, hogy végre elszántam magam és elolvastam. Asztapasztakutyapaszta.
(Wáá, én annyira, de annyira szeretném, ha kiadnák magyarul is...Légysziii.)

I will do anything for her.
---

Mindent megteszek érte.

Egyszerűen imádtam, de ez gondolom a bevezető után nem meglepő megállapítás. Egy szemernyi hiba sincs benne. Ilyen egy tökéletes történet. Ilyen az, ami egyedi. Mégis, ilyen az, amiből minél többet szeretnék. Legszívesebben most azonnal újraolvasnám. (Mi is tart vissza...?)


Már az első pillanattól kezdve magával ragadott. Felkapott, nem óhajtott letenni. Búúú, végig nyitott szájjal olvastam - igen, a vonaton, de még a munkahelyen is. No, de ne csak hablatyoljak itt... basztika, kifogyok a dicsérő szavakból. Ó, anyám, nem is tudom szavakba önteni, milyen teljesnek érzem most magam. Szinte kicsattanok az örömtől.

Észveszejtően, leírhatatlanul RAJONGOK ezért a könyvért. Olyan különleges, annyira új, annyira...annyira más.
Képzeljétek el, hogy főszereplőink között NEM FOLYIK ÉRTELMES párbeszéd. A tettekkel, apró mozzanatokkal, hangokkal kommunikálnak egymással. A szememben épp ez teszi ezt a kapcsolatot mélységesen gyönyörűvé. Szem nem marad szárazon a "khzz" meg a "luffs" szavacskáknál...
Gyönyörű, érzéki varázslat az egész.
Tudjátok, mi tetszett a legjobban? A vége. Ott nagyon komoly sírást rendeztem le. Káprázatos, bravúros megoldás. (Basszus, megint pityergek.)

Ehd-be egyenesen szerelmes vagyok. Olyan édes, olyan igaz volt végig.
Beh-t is nagyon-nagyon kedveltem. Kicsit nehezen oldódott fel, de ha belegondolok...oké, no spoiler.

Bogárkáim. Ez a könyv kötelező. Én sosem felejtem el. Csókollak titeket.

+Érdekesség:
Még egy icipici magyar kötődés is van a könyvben:
“The dig, located near Pecs, Hungary, was discovered…”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése