2016. április 18., hétfő

On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?

Megjelenés éve: 2015.

Könyvmolyképző

376 oldal

Fülszöveg: Mia Anne tizenhat éves, és nem túl lelkesen Pestre költözik apja munkája miatt.
Egyik éjjel azonban különös fantasy világgal álmodik, ahol ő egy mágus, és onnan kezdve álmában egy helyes, pimasz lovagot bosszant.

Bele lehet zúgni valaki állába?

Kósza csavargó kölyökből lett lovag, semmi kedve egy lányba beleszeretni, és feladni a nehezen kiküzdött életét. Ám nyugtalanítja a szemtelen varázslólány, túl sokszor kalandoznak felé a gondolatai.
Legszívesebben sose látná őt viszont, de a lány hatalmas veszélyben van,két világ akarja holtan látni.

Mitől férfi a férfi, és lovag a lovag?

Amon, az apa, világhírű agykutató zseni, ám nincsenek érzelmei, és a gyereknevelést is könyvekből oldja meg. Budapestre rendelik, Közép-Európa legnagyobb titkos laborjába, a négyes metró alá, ahol a katonaság kétségbeesetten próbálja megakadályozni a két világ között lévő mágikus Fal átszakítását.

De ki lehet az ellenség? Mi erősebb, a mágia vagy a tudomány?



Nos, tisztázom a tisztázni valót: nem rajongok a fantasyért. Sőt, ha lehet, a disztópiával együtt útilaput kötök a talpukra és elindítom őket a másik irányba. De ez a történet már olyan szinten birizgálta a fantáziámat, hogy nem tudtam neki ellenállni. Az pedig, hogy magyar író tollából származik ez a még most is felfoghatatlanul egyedi történet, csak még nagyobb húzóerőnek bizonyult.
Nem is tudom, hol lehetne elkezdeni ezt a bejegyzést. Egy dolog biztos: soha többé nem tudok a 4-es metróval úgy utazni, hogy ne gondolnék erre a meglepően szórakoztató, izgalmas, fordulatos káprázatra.

Hát, én személy szerint első látásra beleszerettem a borítóba, no meg a címbe is. Ez már eleve sugall egy kis egyediséget. Ezt a különlegességet azonban csak akkor tapasztalod meg igazán, amikor kinyitod a könyvet és olvasni kezded. Engem egy pillanat alatt magával ragadott, bedugtam a nózimat a könyvbe, még enni is elfelejtettem, nem létezett más, csak ez a hihetetlen utazás két világ között.

Imádtam a történet felépítését. Az írónőnek utánozhatatlan stílusa van. Ez egy olyan regény, amit mindenfajta szívfájdalom nélkül nyomnék a külföldi olvasok kezébe is.

Hihetetlen, mennyire kidolgozott minden karakter. A legkisebb, legjelentéktelenebb szereplőnek is olyan személyisége van, ami örökre a tudatodba égeti magát.
Mia Anne-t nagyon szerettem. Vagány csajszi, aki tényleg nem ijed meg a saját árnyékától.
Kósza az eddigi legédesebb, legimádnivalóbb könyves srác. Ajj, csak pár évvel lennék fiatalabb...
Hatalmas kedvencem volt még Elán. Ő tipikusan olyan karakter, akit már az első pillanattól fogva barátommá fogadnék. (Tulajdonképpen meg is tettem.)

Minden elismerésem az írónőé. Ezen a könyvön igazán érezni, hogy nem csak úgy össze lett csapva, hanem igen komoly háttérmunka, kutatómunka előzte meg születését.

Nem is kérdés, hogy új kedvencet avattam.

*****
Idézetek

"Milyen lehet szerelmesnek lenni? Egy meleg tenyérbe csúsztatni a kezét, egy vállra hajtani a fejét? Nevetve bohóckodni az esőben? Izgatottan várni a percet, amikor találkoznak? És megcsókolni valakit?"

" - (...) Ha Mózes megjelenne az égen, tüzes szekéren, mi már lelőnénk, mert azt hinnénk, hogy ufó."

"Miah'En valahol itt van, valahol őrá gondol, hívja, várja... És ő meg fogja találni, bármekkora is ez a város. Újra belenéz a barna szemekbe, megérinti a puha fürtöket, ujjait az övébe fűzi...
Mi mást tehetne?
Az álomlány rabja volt immár."


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése