2016. április 28., csütörtök

Book Haul - április+ élménybeszámoló a Könyvfesztiválról!

Sziasztok!

Ez a Book Haul-os bejegyzés kicsit rendhagyó lesz, de maga a hónap is rendhagyó volt, hiszen most volt a könyvmolyok előkarácsonya, a Könyvfesztivál.

Ilyenkor lehet ám rossznak lenni, kicsit túlzásba lenni, hogy aztán kicsit majd böjtöljünk. (Ehm, semmit sem ígérek.)
Gondoltam, kiegészítem saját élményekkel is a dolgot.
Nos, nektek milyen élmény volt? Nekem ilyen:



Először megmutatnám a szerzeményeket:




✨ Anna Banks: Posszeidón
✨ Anna Banks: Triton
✨ Anna Banks: Neptun
✨ Vivien Holloway: Winie Langton történetek 1-5
✨ On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
✨ On Sai: Calderon, avagy felségáruláshoz bricsesz dukál
✨ Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok
✨ Suzanne Brockmann: Testbeszéd
✨ Outlander - Az utazó I.-II.


A cuki kis kilincsre lökhető himbilimbik (hogy a fenébe hívják őket?!) Mazsa barátném éles szemének köszönhetően vándoroltak kezeimbe.


Ők pedig pluszban, a Könyvfesztiválon kívül elkövetett kópéságok:



✨ Elizabeth Hoyt (Julia Harper): Hot
✨ Sophie Jackson: Egy font hús

Őket pedig azért kapjátok külön, mert barátnőktől könyvet kapni mindig öröm:


W.W. Hallway: Sebző vágyak - Betty barátnémtól ❤ (már olvastam, de kellett papír alapon is.)



Philippa Gregory: The Lady of The Rivers - Mazsa ❤ (drágáim, ez a könyv olyan csodálatosan szépséges, hogy tyűű.)

És akkor a beszámoló.

Nos, kezdjük ott, hogy péntek este se szó, se beszéd, lebetegedtem. Egyik pillanatban még vígan szeltem a szivárványos mezőket - oké, utaztam hazafelé a 16-os, busznak csúfolt egérkamionon -, majd nemsokkal utána, Festéktüsszentő Hapci Benővé változtam.
Így egy fél patikával felszerelkezve, hatalmas hátizsákkal indultam szombat délelőtt a Millenáris felé. Millió ágra sütött a napocska, még a folytonos zsepihasználat sem árnyékolhatta be a napot. Ekkor már tudtam, hogy minden csak jó lehet.
Csenge hozott macaront is, rózsaszínt, Nutellásat, az istenke áldja meg!

Btw, Mazsa fülbevalóját látnotok kell:


Összeverődött tehát a banda, találkoztunk sok, eddig csak a virtuális világ általi pajtikákkal is.
Ó, és sikerült meglepnem bűntársaimat, itt éppen Csenge mutatja meg, mit mázoltam neki:



Rögtön "letámadtuk" Pusztai Andreát. A hölgy azonnal hatalmas mosollyal fogadott minket, sőt, mint pár pillanattal később megtudtam, belépőjét az első vásárlónak fel is ajánlotta. Mit nem ad az ég, pont Csenge barátnőm volt ez a szerencsés vásárló. (Szegényemet már jól rákészítettem, hogy Kaganba visszavonhatatlanul bele fog zúgni.)

Szóval, Pandi, mosollyal az arcán alá is írta könyveinket. Megosztotta velünk, mik várnak még ránk a jövőben, és még azt is megtudhattam, hogy sokan nekem köszönhetően olvastátok el, szerettétek a Bizáncot. Köszönöm én is a bizalmat! Tökéletes indítás volt. (Pusztai Andrea élménybeszámolóját ITT olvashatjátok el.)



Utána gyorsan körbekémleltünk, felmértük a terepet, és elruccantam a Maximos (3 Anna Banks könyv) rendelésemért. Ekkor elkezdtünk vacillálni, mindenhol rengetegen voltak, gondoltuk, megkukkantjuk Böszörményi Gyula dedikálását. És hihetetlen, amit ott találtunk. Kígyózó sor állt az íróhoz. (Ez abszolút nem is meglepetés.) Hát mi is beálltunk. Pipiskedve próbáltunk nézelődni. Mikor megpillantottuk Böszörményi Gyulát, láttuk, hogy a világ legnyugodtabb mosolya ül az arcán. És hol volt még a sor vége! Mindegy, mi is sorra kerültünk. Gyerekek, engem abban a pillanatba, hogy leültem, olyan nyugalom szállt meg, hogy leírni sem tudom. (Szabályosan megkukultam, és még azt se tudtam megkérdezni, hogy Ambrózy báró mégis mi a kénköves manóért nem lehet élő személy?!) (Élménybeszámoló ITT.)

Ha már a Könyvmolyképző standjánál voltunk, gyorsan be is szereztem On Sai Calderon könyveit, hisz Bea is dedikált. (Magyarázat mindig van.) Úton a másik oldal felé beugrottunk még a Főnixhez is, beszereztük Wee könyveit is, hisz szorított már az időcipő, vártuk a dedikálást.
Átértünk a másik oldalon lévő KMK standhoz, ahonnan visszaszalasztottak minket, mert On Sai, Tavi Kata társaságában már ott dedikált. Mazsa törte az utat, oda is ért majdnem elsőként.                Bababumm.
Bea is egy igazi tünemény, végigmosolyogta a dedikálást. Calderon is megpecsételve. (On Sai élménybeszámolója ITT olvasható.)



Ezután már csak Wee volt hátra, ami nem volt kisebb élmény, mint az eddigiek. Ez a dedikálás sem múlt el vigyorgás nélkül. (Élménybeszámoló ITT.)

Persze, kajálni is kellett, hol máshol, mint a...Ez nem a reklám helye. Ez azért is fontos, hisz amint visszaértünk a fesztiválra, azonnal le is szakadt az ég. Ó, ne, szegény könyvmolyok bennragadtak a könyvekkel, szörnyű, nem?
Mazsával még végigvártuk a Háy János dedikálást, ahol elsőként került sorra, így megállapíthattam magamnak, hogy az író úr felettébb szimpatikus (általában első benyomásra megállapítom, ki a jó lélek), így fogok majd tőle is olvasni. Mi ezalatt Csengével bőszen kutattuk Vukit, aki az utolsó oldalon nagyon csúnyán elbújt előlünk...



Eközben szegény ruhatáros fiú szerintem azon agyalhatott, hogyan is fogja megúszni sérv nélkül a 95-ös számú hátizsák kiadását. De mindenki sérülésmentesen távozott a helyszínről, sőt, még meg sem áztunk. Hazaérve rácuppantottam sokat látott hátiszörnyemet a mérlegre, ez lett a végeredmény:


Mondhatjuk, hogy igencsak tömény volt a nap, felejthetetlen kalandban volt részünk.

Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a kis szösszenetnek nem nevezhető agymenést.

Imádlak titeket!

2 megjegyzés: