2016. március 10., csütörtök

K. Webster: This is War, Baby






Megjelenés éve:2016.

Magánkiadás

262 oldal

Sorozat: ???

Fülszöveg: 
My life had a plan. Until he invaded it and stole it all away. My captor took me and I became a pawn.

His strategy changed and he sent me away to WAR, because money is everything in this world.

In my WAR, though, I found peace.

I couldn’t help but find love where I least expected it, with a man who lived a battle every day of his life
…all inside his head.

But then my captor came back for me.
Yet, this time, battle lines had been drawn and I was protected.

So we thought.
Even though my WAR was raging,
my captor would fight to the death.

The good guys always win, right?
Not always.

All’s fair in love and WAR, right?
Not this time.




ARC was provided by the author.

(Goodreads) Ó, nem. Nagyon nem. Jézus. Totális katarzis. Úgy látszik, K. Webster könyvei drogként hatnak rám. Felröppentenek, majd a mélybe taszítanak. És jelen esetben még a szokásos megnyugtatás is elmaradt a végén. Nem is tudom, mikor olvastam ilyen hatalmad függővéget. A gyilkosnál is gyilkosabb. Idő kell, hogy teljesen felfogjam, mi is történt velem.
CSAK ÉS KIZÁRÓLAG ERŐS IDEGZETŰ OLVASÓKNAK!! Ez nem leányregény hercegnőkről, hercegekről, és a legyőzetésre váró sárkányról. Ez sötét, érzéki, kiakasztó, ám felettébb felemelő, reményt adó, majd attól megfosztó regény. Brutálisan zseniális.

“I love you, too,” I lie and let the bitter tears fall so that I may pass them off as tears of adoration and undying love. “You have no idea how much…” I’m going to make you pay.
---

“Én is szeretlek.” hazudom, és hagyom, hogy a keserű könnyek lehulljanak, amik talán az imádat, és a halhatatlan szerelem könnyeinek is tűnhetnek. “Fogalmad sincs, mennyire…” megfizetsz még ezért.



A könyvet olyan légkör lengi körül, ami azonnal a rabjává tesz. Mégis, az első részt olyan gyomorgörccsel olvastam, amilyet még sosem éreztem. Annyira akartam, hogy nem az történjen, ami történt. De tudjuk, nem kívánságműsor.
És mit hoz a sors, ismét kedvenc könyvet avathattam. Hihetetlenül egyedi az írónő gondolkodásmódja, egyértelműen nem tucatkönyveket tol ki rakásszám magából. Ilyen történetek nem teremnek ám minden bokor tövében. Nem-nem. Összeteszem a két kezemet, hogy létezik a Goodreads, és amiért sikerült rátalálnom K. Webster műveire.

“War?”
(…) “What?”
“Are you going to hurt me?” (…)
(…)“I hope not.”
---
“War?”
(…)“Mi van?”
“Bántani fogsz?”(…)
(…)“Remélem, hogy nem.”

Ez a történet az első szavától az utolsóig veszélyes. Egyenesen addiktív. Ha engem kérdeztek, így lehet a legjobban elvarázsolni az olvasót. Mert nem csak a szép dolgokat kötötte az orrunkra. És mégis, a fény, a remény végig ott pislákolt benne.

“Entertain you? How? Dance on the damn table in my underwear? And for how long? Forever?”
(…) “Fuck no! Talk to me. Sing to me. Eat with me,” (…)“And yes, for-fucking-ever.”
---
“Szórakoztassalak? Hogyan? Táncoljak a kicseszett asztalon egy szál alsóneműben? És meddig? Örökké?”
(…) “Kibaszottul nem. Beszélj hozzám. Énekelj nekem. Egyél velem.”(…) “Ég igen, kibebaszottul örökké.”

Azért fecsegek ennyit a levegőbe, mert egy pinduri részletet sem akarok elárulni a történetből.

She’s my hope.
I absolutely must convince her to stay.
---
Ő az én reményem.
Mindenképpen meg kell győznöm, hogy maradjon.

A szereplőket azért megemlíteném.
Baylee sokak számára érthetetlen lesz, ebben biztos vagyok. De meg kell ismerni ahhoz, hogy lásd, milyen értékeket rejt magában.
War-ba azonnal beleszerettem. Nem érdekelt, hogy mentális gondjai vannak, hogy igen komoly háború dúl a fejében, rögtön szíven talált.
Gabe-et pedig tiszta szívemből gyűlölöm és megvetem. „Embert” ennyire még nem utáltam.

Ami a folytatást illeti: IDE, DE MOST AZONNAL!!!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése