2016. március 20., vasárnap

B.N. Toler: Desperately Seeking Epic







Megjelenés éve: 2016.

Magánkiadás


Fülszöveg: Paul James loved Clara Bateman. Hating her would have been easier.
She was the past, and he was hell-bent on keeping her there.
Or so he thought...

Craigslist Ad: DESPERATELY SEEKING EPIC

You’re my father.
I don’t know much about you. I know your name is Paul James, you’re a thrill seeker, and once upon a time you did stunts and people called you ‘Epic.’
I’ve been told you don’t know about me. That it’s complicated.
But for me it’s simple.
Here’s the thing: I’m twelve years old…and I’m dying.
And as much as this could crush my mother, I have to meet you before I go.
In time, I’m sure she’ll understand. She’s still in love with you.
So, Epic, if you read this, please come back. You don’t have to be my dad. You don’t even have to tell me you love me or you’re sorry. Just come see me.

Patiently waiting, but running out of time,

Neena





(Goodreads)Nem szeretem azt a kifejezést, hogy csupa érzés valami, de úgy érzem, ezt a könyvet csak és kizárólag így lehet leírni. Érzelmileg teljes mértékben a varázsa alá vont. Eltaszított a végletekig. Kitépte a szívemet, majd apró darabokra cincálta. És én mégis minden lélegzetvételemmel imádom.

Clara was not my type.
I knew that.
But that didn’t change me wanting her.
---
Clara nem az esetem.
Ebben biztos vagyok.

De ez nem változtat azon, hogy akarom.

Odáig vagyok B.N. Toler könyveiért. Ez a nő mindig olyan témát húz meg, amit más nem merne. Nem csak széppel, hanem az élet keménységeivel is képes pillanatok alatt elvarázsolni.
Mégis azt mondom, hogy ez tőle eddig a csúcs. A legkomplexebb. Minden megvolt benne, amit egy igazán felejthetetlen történetben keresek. Megríkatott, megnevettetett, elgondolkodtatott. Rengeteg minden tanított az életről. Megmutatta, hogyan ragadjuk meg a napot. Hogy hogyan használjunk ki minden meglévő pillanatot.
Nem is nagyon tudom kordában tartani az érzéseimet. Egyszerűen csak pislogok itt a képernyőre, várom, hogy elapadjanak a könnyeim. Pedig az első hullámok már lecsillapodtak, ezt a bejegyzést már második felindulásból írom.

Imádtam a felépítését. Kettő plusz egy szemszög volt, az pedig, ahogy a jelen és a múlt az elbeszélések alapján összekapcsolódott, egyszerűen utánozhatatlan. Ilyen regényt még nem olvastam. És van egy érzésem, nem is fogok. Ez is olyan "toleres" különlegesség.


Megmondom őszintén, magáról a cselekményről nem igazán írnék. Ez is olyan, amit úgy kell átélned, hogy hagyod magad, hogy az írónő bűbájt bocsásson rád. Így tudod igazán érezni, hogy miféle erő lakozik benne.

That kiss breathed life into me.
Paul James’ kiss made me feel alive.
---
Ez a csók életet lehelt belém.
Paul James csókja miatt érzem, hogy élek.

Neena, Clara és Paul örökre a szívembe lopták édes kis családjukat. Marcusra ugyanez igaz.
Ami pedig szerintem még különleges volt, az Ashley szerepe az egészben. Szinte olyan volt, mint egy kis rejtett narrátor. Ez is ügyes megoldás.

Azért egy kis felhívás így a vége felé: nyilvános helyen ne olvassátok! Mert a könnyek csak jönnek, jönnek... És a megállíthatatlan fajták, nem ám a mezei könnyecskék.
És akkor üdv a könnyek expresszén, én már rajta utazok, csak foglalj helyet,

B.N. Toler ezzel a regénnyel végleg bizonyította, miért is imádom annyira a munkásságát.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése