2016. február 11., csütörtök

Katy Evans: Legend (Real #6)






Megjelenés éve: 2016.

Gallery Books

272 oldal

Sorozat: Real






Fülszöveg: Maverick “the Avenger” Cage wants to rise to the top and become a legend in the ring. Though he keeps his identity well guarded, he's known on the fighting circuit as the new kid with a chip on his shoulder and a tattoo on his back that marks him as trouble. He's got a personal score to settle with the Underground's one and only Remington "Riptide" Tate.

As Mav trains, he meets a young girl—the only other new person in the town--and sparks fly. When things get heated between them, he finds out she's none other than Reese Dumas, the cousin of Remington Tate’s wife. A girl who's supposed to root against him and a girl he's supposed to stay away from.

But Maverick fights for the woman in his heart, and the monsters in his blood. The world’s eyes are on them and the victor will go down in history as the ultimate fighting champion; the ultimate LEGEND.




Húúú, hát nem bírom letörölni a vigyort a képemről.
Meséltem már, hogy mennyire imádom ezt a sorozatot, no meg Katy Evanst? Ha nem, akkor most pótolom a hiányosságom. Egyszer amúgy sem elég elmondani, hogy milyen közel áll mindkettő a szívemhez.
Nagyon sajnálom, hogy egy újabb kedvenc sorozatom lezárult. De a búcsú káprázatos volt. A hab a tortán. Ha nem szerettem volna annyira a Rogue-t, akkor azt mondanám, hogy ez volt a legjobb rész. De tudjátok mit? Fej-fej mellett vannak. Mert ez a könyv is olyan, hogy a kicsi szíved azonnal verni kezd tőle. Ba-bamm.

Katy és a Legend minden érzékszervedre hatni fognak. Nem tudsz mellette úgy elmenni, hogy ne ragadjon meg valamilyen szinten. Ennek a könyvnek lelke van, olyan összetett, mint egy igazi mestermű. Nagyon ritka az ilyen intenzív történet. Szinte minden rezdülését érezni lehetett.

(...)And then his eyes find me.
And I’m . . . found.
---

(...)És ekkor megpillantott.

Én pedig úgy éreztem, megtaláltak.

Mondhatjuk, hogy visszatértünk az alapokhoz, hisz a Remy után kicsit más vizekre eveztünk, de most ismét visszakanyarodtunk az Underground világába. Nem is akárhogy.
Ez a történet egy igazi nagyágyú a chick-lit műfajban. Éppen ezért nem ajánlom azoknak, akik nem bírják elviselni az áradozást. Mert ez még egy kis hangulatot is tudott csempészni a könyvbe. Igen, Maverick és Reese is szép, okos, feledhetetlen. Igen, ezt sokszor fogjuk is olvasni, de kit érdekel, mikor annyi minden mást is ad a "Bosszúálló" sztorija.
A"bibire" szerintem minden, aggyal rendelkező teremtmény hamar rá fog jönni, de az külön tetszett, hogy abszolút nem is erre volt kihegyezve a történet menete. Ez csak egy olyan kis fenyegetésként bujkált a háttérben, de amúgy tényleg nem okozott nagy drámát, galibát.

I don’t know my name. What’s going on between us. All I know is Maverick. Maverick looking at my lips. Maverick opening his hand on the small of my back possessively. Maverick leaning his head down. Maverick . . . about to kiss me.
And I want to kiss Maverick.

---
Nem tudom, hogy hívnak. Hogy mi folyik köztünk. Csak Mavericket ismerem. Azt, ahogy Maverick az ajkamra pillant. Ahogy Maverick birtoklóan széttárja a kezét a derekamon. Ahogy Maverick lehajol. Ahogy Maverick…meg fog csókolni.
És én is meg akarom csókolni Mavericket.


Ami a szereplőket illet, minden telitalálat volt.
De először megemlíteném, hogy mennyire örültem Remy, Brooke és Racer jelenlétének. Olyan... megnyugvással töltöttek el. Remy-re pedig határozottan büszke vagyok. Egy igazán remek ember, és ezt mos bizonyította be leginkább.
És akkor főhőseink:
Reese szerintem az idilli hősnője az ilyen műfajú könyveknek. Végre nem egy eszetlen csirke, végre egy csaj, aki nem nyekereg napokig azon, hogy "mi lenne, ha...?". Nem, Reese egy talpraesett csajszi, aki bizony komolyan bekerült...
...Maverick bűvkörébe. Lányok, ez a pasas...hú, nagyon hú. Olyan titokzatosan dögös, dögösen titokzatos. Remekül összerakott karakterről beszélhetünk személyében. Én halálosan szerelmes lettem. Most rajtatok a sor!

Lényeg a lényeg: egyik szemem sír, mert végett ért a Real-éra, a másik pedig megawattos mosolyt villant, hisz ennél jobb lezárást nem is kaphatott volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése