2016. január 24., vasárnap

Karen Marie Moning: Feverborn (Fever #8)






Eredeti megjelenés éve: 2016.

Delacorte Press

512 oldal

Sorozat: Fever






Fülszöveg:  In Karen Marie Moning’s latest installment of the epic #1 New York Times bestselling Fever series, the stakes have never been higher and the chemistry has never been hotter. Hurtling us into a realm of labyrinthine intrigue and consummate seduction, FEVERBORN is a riveting tale of ancient evil, lust, betrayal, forgiveness and the redemptive power of love.

When the immortal race of the Fae destroyed the ancient wall dividing the worlds of Man and Faery, the very fabric of the universe was damaged and now Earth is vanishing bit by bit. Only the long-lost Song of Making—a haunting, dangerous melody that is the source of all life itself—can save the planet.

But those who seek the mythic Song—Mac, Barrons, Ryodan and Jada—must contend with old wounds and new enemies, passions that burn hot and hunger for vengeance that runs deep. The challenges are many: The Keltar at war with nine immortals who’ve secretly ruled Dublin for eons, Mac and Jada hunted by the masses, the Seelie queen nowhere to be found, and the most powerful Unseelie prince in all creation determined to rule both Fae and Man. Now the task of solving the ancient riddle of the Song of Making falls to a band of deadly warriors divided among—and within—themselves.

Once a normal city possessing a touch of ancient magic, Dublin is now a treacherously magical city with only a touch of normal. And in those war-torn streets, Mac will come face to face with her most savage enemy yet: herself.




“Uh, Barrons, we’re in a world of shit,” I muttered.
“Same page, Ms. Lane. Same bloody word.”

Hát, ezt is megértük. Újabb Fever könyv! A Burned után már nagyon vártam a Feverborn-t, de a végére érve azt kell mondjam, nem volt meg benne az eddig megszokott adrenalinhullám. Nem érzem azt a fajta katarzist, amit általában a sorozat eddigi részei után szoktam. Már a Burned sem lett hatalmas kedvenc, de most van bennem egy picurka csalódottság is. Valahogy... többet vártam. Csak csordogáltak az események, a nagyobb izgalmak is csak úgy oda voltak tolva az orrunk alá, semmi következetességet sem véltem felfedezni a regényben. Nem tudom, lehet, hogy egy kicsit már túlnyújtott a sorozat?

Nem akarok keseregni. Mert szinte befaltam a könyvet. De valami megfoghatatlan dolog annyira hiányzott belőle. Ez pedig elszomorít.
Annyira imádom a KMM által felépített világot, hogy szinte minden alkalommal tátva marad a szám.Mert mindig van eddig fel nem fedezett titok. Csak ezek egy idő után már kezdenek nyomasztóvá válni. Eszem ágában sincs azt mondani, hogy ez a könyv rossz volt. Mert erről szó sincs. De sok volt. És kevés is egyben. Sok, abból a szempontból, hogy sokszor erőltetettnek hatott. Tudjátok, amikor még akkor is csavarjátok a szivacsot, mikor már egy cseppnyi víz sincs benne. Kevés, elsősorban azért, mert lagymatag is volt egyben. Kicsit elmélkedősre sikeredett.
Amit pedig a legjobban fájlalok még mindig, az Dani - az igazi Mega - hiánya. Van itt Jada, aki a legkevésbé sem emlékeztet a dude-ra. És rettenetes hiányzik a kiscsaj.

Private was too mild a word for Barrons and Ryodan. Stay-the-fuck-out-of-my-business was their shared surname.

A felépítés tetszett, több szálon futott a dolog, olyan események is voltak benne, amik még rengeteg kérdést hagytak nyitva. Most nem tudom, hogy a jövőre tekintettel ez előnyös lesz-e, de ezt majd meglátjuk.

Barrons had lived for thousands of years. It was one thing to suspect it, another to hear him admit it. My lover was thousands of years old. I was twenty-three. No wonder we had issues.

Képzeljétek, Mac-kel most nagyon jól kijöttem. Talán ez a Mac a legjobb Mac.
Barrons rém keveset szerepelt, csak párszor megdugta a csajszit.

There was masturbation.
There was sex with Barrons.

And there was abso-frigging-lutely no comparison between the two.

Ryodan-nak sem jutott sok szó.
A Lor-Jo szálat nagyon feleslegesnek érzem.
Jada nagyon irritált.
Chrsitian tök közömbös, rohadtul nem tudom eldönteni, hányadán is állok vele.

Valahogy mindenki keveset szerepelt. Nem tudom, egyfajta megmagyarázhatatlan üresség tátong a lelkemben. Valami nagyon hiányzott. Kíváncsi vagyok, vajon a következő rész tud-e sokkolni, mert most ennek a vége sem volt kutyafája...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése