2015. december 9., szerda

T.M. Frazier: Lawless (King #3)






Eredeti megjelenés éve: 2015.

Magánkiadás

231 oldal

Sorozat: King




Fülszöveg:

Thia szemérmes és szabálykövető.
Bear bőr és törvényen kívüli.
A dolog nem működhet közöttük.
Ez egy hazugság, amit majdnem el is hittek...


„I knew everything about being a biker.
I didn’t know shit about being a man.”
Nem, nem. Mrs. Frazier, ezt még egyszer nem merted velem megtenni... És mégis, ez a nőszemély megint sikeresen kicsinált. Nem tudom, de ez a bige tuti, hogy előre eltervezett kínzásból diplomázott. Én pedig mazochizmus szakra járok, mert a könyveinek minden kicseszett másodpercét imádom! Igen, én ilyen vagyok, ilyen könyveket olvasok, mert ezek sokkal jobban a szívedbe marnak, mint néhány műdrámás, műpicsogásos kis semmiségek, amikre oly' sok mindenki rákapott. Mert megmondom nektek a tutit: ilyen a valódi kín. Ha már annyira össze akarjátok töretni a szíveteket, olvassatok Frazier-től és Tillie Cole-tól. Mert a legmocskosabban gyönyörű történeteknek lehettek szemtanúi. Nem fognak nektek rózsaszín pamacsba burkolt unikornispukit átnyújtani. Nem, ők nyílt, őszinte, kemény románcot hoznak. Ami szerintem sokkal többet ér, mint bármely tini-vagy éppen nem tini-  nyáladzás.
Ilyen az igazi sötétség. Nem az, hogy minden csajszit nyakba-főbe megerőszakolnak, hogy aztán jöjjön a cuki lovagfiú a fehér lovon. A nagy lókakit. A lovag sötét, a lány nem is annyira elveszett, még a legsúlyosabb dráma után sem. Mert nem sajnáltatják magukat. Küzdenek azért, hogy felülkerekedjenek a rosszon. Hiába történik meg velük a lehető legundorítóbb dolog, tökösek, odarakják magukat, jól bemutatnak a múlt démonainak, és a maguk módján élik jól megérdemelt boldog befejezésüket. 

„I was already going to hell.
Might as well enjoy the ride there.”
T.M. Frazier egy dolgot mindenképpen megtanított nekem: nem kell mindennek full rózsaszínnek lenni ahhoz, hogy csodás maradjon. Ezt minden egyes történetével az orrom alá dugja. És bizonyítja, hogy a világ egyik legbölcsebb asszonya. Csak egy kérdésem lenne:


Mert megint darabokra cincálta a szívemet. Eszméletlenül intenzív ez a története (is). Ilyen az, amikor nem hobbi-szívkitépős könyvet olvasol. Egyszerűen nem tudod kiverni a fejedből. Amióta letettem, egyfolytában csak azon kattog az agyam, hogy vajon honnan jöhet ez a fajta zsenialitás? Mert ennek a nőnek a kisujjában van annyi tehetség, mint másnak az egész lényében.
Mrs. Frazier-en kívül nagyon kevés olyan író/írónő van, aki ezt a hatást kelti bennem. Nem írnak agyonsztárolt könyveket, sajnos csak szűkebb körben terjedtek el, de mi, akik olvassuk a sztorijaikat, nagyon is vérmesek tudunk lenni.
Személy szerint a reményt már feladtam, hogy esetleg magyarul is megjelennének könyveik, mert egyszerűen az itthoni olvasók a műcsicsákra vannak kiéhezve. És ez most itt nem sértés volt. Ilyenné tették őket. Mert nem képesek megmutatni nekik, milyen csodák is rejlenek. Holott, mindenfajta elfogultság nélkül mondhatom, hogy Frazier-ék mindenkit kenterbe vernek.

„It wasn’t romantic.
It wasn’t flowery.
But it also wasn’t lies.
It was just us.”
No, de hogy az adott könyvről is beszéljek. Már ölni tudtam volna Bear sztorijáért. Nesztek, megkaptam a magamét. Ugyanakkorát ütött, mint King sztorijai. Csak a hápogási szinten csücsülök, nem tudok előre haladni, itt kering a buksimban az egész mindenség.
Káprázatos, veszélyes, sötét. Ilyennek kell lennie. Így kapod meg a hideglelős érzést. Ettől lesz kerek minden. 

„I laughed more that day than I had in the last twenty-seven years, all because of the girl with the crazy pink hair.
The girl I’d fallen in love with.
Fuck.”
Bear-ért eddig is rajongtam, most csak még erősebben kötődök hozzá.
Thia is a szívembe fészkelte magát, annyira boldog vagyok, hogy egymásra találtak.
“Promise me that no matter what, that you won’t give up on me. Promise me, Ti,” Bear said, his eyes welling up with water. I wiped the corner of his eye with my thumb and he leaned into my touch.
“I won’t give up on you,” I promised and I meant it.
DE A VÉGE....AZ AKKOR MOST MI A JÓFENE VOLT?????!!! A cliffhanger-ek cliffhanger-e.... Vigyázzatok, káros az egészségre. Komolyan, késztetést érzek arra, hogy rágyújtsak, pedig már a cigi gondolatától is rosszul szoktam lenni.

2016 tavasza, hamar hozd el a Soulless-t. Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése