2015. december 28., hétfő

A.M. Johnson: Still Surviving (Forever Still #3)






Megjelenés: 2016.

Blue Tulip

??? oldal

Sorozat: Forever Still






Fülszöveg: Hate… Anger… Distrust… it fed the animal. Status… Money… Power it’s all women want.
Never yield… Never give them a piece of who you are.
These were the ideals that Seth Montgomery had lived with since he was a child. After his mother abandoned their family for another man, the same man who took everything from Seth’s father, Seth’s life turned dark. He’d never give a woman all that control. He’d never give them the satisfaction of destroying his heart.

Tiffany Webster had been falling in love with one man for the past three years. Her boss’s best-friend. The day Seth walked into her bar, the day his steel blue eyes met hers, she was hooked. But, Seth Montgomery was unattainable, and only into one night hook-ups with a certain type of girl. A girl Tiffany was not.

Tiffany was the one girl Seth had ever considered breaking his rules for, but swore he’d never corrupt.
Until one night… when everything fell apart… and hidden truths surfaced.
When your past hurts so much it makes it hard to breathe and your heart ache, what else can you do? What path should you take to feel something, trust someone again?
Two hearts… two souls… align…

One shift… one break… and you’re falling.

Feel this… trust this…

Survive this.



ARC was kindly provided by the author in exchange for an honest review.

Azt a leborult! Huh, szavakat is alig találok. Azért megpróbálok valamit alkotni, de nehéz lesz úgy, hogy a szívem közben vérzik. Mert azt tuti, hogy ez a történet többször darabokra törte, majd óvatosan összeragasztgatta eme meggyötört szervemet. Zsigerből éreztem, hogy ez a történet fog a legjobban kicsinálni. És így is lett. De ez lett a legnagyobb szerelmem is. Mert ilyenekre gondolok, amikor azt mondom, lehet anélkül is elgyötört karakterekről írni, hogy azok banálisak, szánalmasak lennének. Az írónő ismét bebizonyította, milyen hihetetlen érzékkel tudja megalkotni karaktereit, és azok köré megint varázsolt egy olyan történetet, hogy szem nem marad szárazon, arc nem marad mosoly nélkül. Megmagyarázhatatlan kettősség uralkodik a regényben, épp ettől lesz olyan különleges. Csak sodor magával, de ez lesz a legédesebb hullámlovaglás. Szabályokat szegünk, sírunk, szerelembe esünk. Nem feledjük ezt a történetet.


Általában nem teszek megjegyzést a borítókra, de most szakítok a hagyományokkal. Szerintem az év egyik leggyönyörűbb borítójával van most dolgunk. Letisztult, egyszerű, mégis csodálatos. És természetesen a sztoriba vág, hisz az orchidea állandó tényező lesz Seth és Tiffany életében.

'Seth had left me in ruins… left me stranded, my heart in the middle of nowhere on this empty backroad. He’d made sure I’d never find my way back.'

No, de akkor térjünk vissza arra, amiért most itt vagyunk. Mint már említettem, a sorozat ezen része millió darabokra tört, majd szépen, lassan, darabokként helyre is rázott. Ez az írónő már jól megszokott mágiája, most valami mégis más volt. Seth és Tiffany szinte kézzelfoghatóak voltak. A történet is már rögtön az elején kérdéseket vetett fel, amikre csak később kaptuk meg a választ, ezáltal végig egyfajta feszültségben tartottak minket. Tetszett, hogy a régebbi szereplők is be lettek vonva, mégsem éreztem azt, hogy unnám őket.

'She was my secret… my weakness.'

Eme történet magvai már az előző részben el voltak vetve, és most gyönyörűséges virágként ki is hajtottak. Számomra ez az év egyik legmeghatározóbb könyves élménye. Mert megmelengette a szívemet, mégis képes volt arra, hogy igen komolyan megríkasson.

’ What am I worth?’
(…)

’Everything.’

Seth-ért rajongok. Pedig az elején meghuzigáltam volna a fülét - oké, legszívesebben bevertem volna egyet az etetőjébe -, de aztán tett egy-két olyan édes dolgot, hogy...totális olvadás volt, na.
Tiffany pedig tényleg egy angyal. Ennek a lánynak olyan szépséges lelke van, annak ellenére, hogy milyen sebeket takar.
És amikor ezek ketten végre egymásra találtak... Lelkemben hatalmas tűzijáték tört ki.

' We were in love… and for the first fucking time, I got it… I understood how a woman could destroy a man, because in this moment, I’d give anything, any-fucking-thing, to stay like this forever.'

A vége pedig kimondottan illik a történet menetébe. Aranyos, mégsem szirupos. Pont jó.

Kíváncsi leszek a novellára is, hisz Colby és Cammie mindig mosolyt csalnak az arcomra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése