2015. december 8., kedd

A.M. Johnson: Still Life (Forever Still #1)






Eredeti megjelenés éve: 2015.

CreateSpace

262 oldal

Sorozat: Forever Still






Fülszöveg: Veszteség... Egy szó, amit Elizabeth Haddington jól ismer. A sok tragédia ellenére sikerült magát túltennie mindene, hogy aztán új életet kezdhessen. Magabiztos és erős nő lévén tudja, hogy nincsen senkire szüksége ahhoz, hogy teljes legyen.

Düh, fájdalom és felkavaró emlékek - Sawyer Bryant csak ezeket ismeri. Lassan elveszti azt a személyt, aki volt, és akivé válhatott volna. A sereg jelenti számár a kiutat... Nyolc évvel később, immár leszerelt tengerészgyalogosként, arra kényszerül, hogy szembenézzen apjával és erőszakos múltjukkal. 

Egy szép napon élete fenekestül felfordul, mikor a lámpánál várakozva megpillant egy lányt, aki a kocsijában énekel. Mikor már azt hiszi, sosem fogja viszontlátni, megpillantja a helyi bár színpadán. Ez a véletlen találkozás összehoz két elveszett lelket. Amint Sawyer meghallja a lány gyönyörű hangját, nem lesz visszaút.

Elizabeth pedig rájön, hogy beleesett Sawyer-be, nem is kicsit. De ez valójában tényleg szerelem, vagy az majd csak idővel alakul ki?


Jártatok már úgy, hogy egy könyvet minden hibája ellenére rögtön a szívetekbe zártatok? Hogy annak ellenére, hogy tele van a szemetekben általában kardinális hibának számító melléfogással, mégis azt mondjátok, hogy igen, egy felejthetetlen könyvet olvastam? Nos, én ezzel a könyvvel kapcsolatban pont ebben a cipőben lépegettem. Mert tele van hibákkal, bakikkal, és talán még nem kellett volna megíródnia, még egy picit érlelődnie kellene, mégis teljesen elvarázsolt. Persze, olvasás közben sokat puffogtam, hogy akkor mit miért is kellett, de érdekes módon felettébb könnyen elsiklottam a dolgok felett. Pedig megint vállvonogatva fogtam neki az olvasásnak, hisz már a fülszövegből is leszűrhető, hogy nem lesz a fáklyásmenet a dolog. De annyi jó hallottam róla, hogy úgy voltam vele, megér egy próbát. Nagyon jó, hogy végül esélyt adtam, hisz egy igazán karakteres, megkapó sztorit olvashattam.

Az írónő remek stílusban ír, persze, van még hova fejlődnie. De kimondottan tetszett a könnyedsége, a válogatottsága, az, hogy a lapokon keresztül is átsütött az imádat, amit a karakterei iránt érez.
I didn’t think it was possible for me to feel acceptance from anyone. In that moment, I gave a part of my heart to Elizabeth Haddington.”
Nehéz írni erről a könyvről, mert amellett, hogy odáig voltam érte, sok kifogásolnivalót találtam benne.
Ilyen például Elizabeth kapcsolata legjobb barátjával, a harmadik keréknek beállított, de végül mégsem annak számító Todd-dal. Mert számomra mindkét fél hozzáállása érthetetlen volt. Nem értettem, Elizabeth miért nem koptatja le rendesen, ha már annyira csak testvérként szereti, és bambán álltam azelőtt a tény előtt, hogy Todd egyszerűen NEM vette a lapot. Azért, akinek van némi sütnivalója, felfoghatná, hogy hiába minden "esemény" a múltban - ez a másik buta húzás, de ez majd csak a történetben derül ki -, a lány csak barátként, sosem volt bátyóként szereti. Ezeket így annyira nem tudtam összerakosgatni.
De aztán, mint egy forgószél, a történet magával ragadott, és valahogy elfelejtett útközben letenni. Mert egyszerűen csak bedugtam az orrom a lapok közé, is mire felnéztem, már vége is volt. Magával ragadó, varázslatos sztori szerelemről, démonokról, lojalitásról és bátorságról.

Elizabeth-ben az előző kifogásokat leszámítva minden benne van, ami egy szerethető női karakterbe kell. Néha kicsit butuska, de ezt kompenzálja hatalmas szívével.
„Without him, I was lost.”
Sawyer-rel pedig vigyázzatok, lányok, mert pillanatok alatt elrabolja picike szíveteket. És örökre belevési a nevét. Lehetetlen nem szeretni, sajnálni, halkan szitkozódva támogatni, hogy eljusson a megváltásig.
“You’re my life, my future… You’re my everything.” 
A párosuk pedig felejthetetlen.

A következő sztori Todd-é. Hát, kíváncsi vagyok, mert egy ponton nagyon megharagudtam rá, hisz férfi ilyet nem csinál. Mindenesetre jónak ígérkezik, meglátjuk, képes lesz-e még tovább fejlődni az írónő. Aztán határ a(z öt) csillagos ég!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése