2015. november 30., hétfő

Monica McCarty: The Striker (Highland Guard #10)






Eredeti megjelenés éve: 2015.

Ballantine Books

416 oldal

Sorozat: Highland Guard






Fülszöveg: Six years ago, Eoin "Striker” MacLean endured the greatest betrayal of his life, a disaster that led Robert the Bruce to a crushing defeat and left Eoin without the spirited woman who ruled his heart. Eoin knew that falling in love with his sworn enemy’s daughter was risky, dividing him between a possessive desire for beautiful Margaret MacDowell and an undying loyalty to his king. He promised Bruce that he would keep his fiery bride in the dark about the elite Highland Guard, but he could not predict the dire consequences his secret would have on his young marriage. Nor could he foresee how surrendering to temptation could cripple Bruce’s cause, forcing Eoin to blame his wife—and himself for trusting her.

Now, as Bruce prepares to challenge the resistance’s remaining strongholds, Eoin finally has his chance for revenge against the woman he once loved so fiercely and her entire clan. But when ferociously independent Margaret reveals a surprise that unites her with Eoin, neither of them will let their love go down without a fight.



Tyú, mamutfenyőn csücsülő skót kismanók, hogy én mennyire vártam már ezt a részt (is)! Nagyon, nagyon régen olvastam már új McCarty könyvet - oké, ott van a többi sorozata is, de bahh, ez a legigazibb -, meg amúgy is, Eoin sztorija már az elejétől kezdve zaklatott. Annyira titokzatos volt az egész.
Hát, most mindenre megkaptam a választ. Nem mondom azt, hogy feltétlenül hanyatt is vágtam magam, de szokás szerint remek történetet kaptunk,
Nagyon tetszett benne az, hogy miután kaptunk egy pici jelent, utána rögtön, finoman összekapcsolva jött is a múlt. Itt azért volt néhány unalmas pillanat, de amikor aztán ismét a jelenbe ugrottunk, na, onnantól kezdve mondtam azt, hogy visszatértünk a megszokott színvonalhoz. McCarty-n is azt érezni, hogy részről részre képes fejlődni, tud mindig újat hozni. És ezt én mondom, én, aki az első két rész után igencsak szkeptikusan álltam a sorozathoz. De Monica drága bizonyította, hogy most is tévedtem, mert igenis megéri olvasni ezt a sorozatot.

Imádtam benne azt, hogy végig kételkedtem mindenben. Mert hiába tudtam - szerintem Eoin is így volt ezzel -, hogy Margaret totálisan ártatlan, mégis benne ült a kétely, hogy mi van, ha mégsem? Szerintem ettől zseniális az egész. Valami hihetetlenül kusza a történet, és a végtelenségi élveztem kibogozni a szálakat. Leginkább egy remekül megkomponált zeneműhöz tudnám hasonlítani, amit néha félreütött a zongoraművész.

Mert igen, voltak benne hibák, amik elsősorban a szereplők makacsságában rejlenek. De mondhatjuk, ha a makacsság és elvakultság nem játszott volna nagy szerepet, akkor nem is kaptunk volna egy ilyen érdekes történetet.


"Daughters of powerful lairds didn’t fall in love.
She bit her lip. At least she hoped they didn’t."

Eoin egy hatalmas szamár, nem más. De egyszerűen annyira imádtam. Tipikus felföldi tulok. És nem lehet nem szeretni.
Megmondom őszintén, hogy én Margaret-et kimondottan kedveltem. Monica sűrűn alkot idegesítő hősnőket, de szerintem Bella után Maggie a második kedvencem.
És nem tudom, miért, de amikor megláttam MacRuari nevét, fültől fülig vigyorogtam. Imádom ezt a palit.


"The lass was wild. Outrageous. Too courageous for her own good.
And she was magnificent.
It was getting harder and harder to heed the reasons why she was so wrong for him."
Az epilógus megint megríkatott... Olyan édes, kedves volt.

MacGowan felettébb felkeltette az érdeklődésemet, kíváncsian várom már a Szikla történetét is. És nem is kell sokáig ülnöm azokon a hülye tűkön...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése