2015. november 15., vasárnap

J.C. Valentine: S.O.B.







Eredeti megjelenés éve: 2015.

Smashwords

386 oldal






Fülszöveg: Levi Black egy gazember. 
Aranykanállal a szájában született, épp ezért egy nagypofájú, kellemetlen, nőcsábász seggfej, aki azt hiszi, körülötte forog a föld.

Mint híres futballista, a képességei a pályán és a pályán kívül is érmeket, trófeákat, nőket, és címlapokat eredményeztek. Ezidáig jó néhány csontot, és jó sok női szíve, tört már össze, köztük az enyémet - a mostohahúgáét is.

Egy éjszaka mindent  megváltoztat, azóta pedig kerülöm, mint a pestist. Épp addig, míg befejezem a főiskolát, eltemetem a fájdalmat és túljutok az emlékeken.  De most minden más. Visszatértem, és nincs többé menekvés.

A kezeimből élek, de ezek most egyben átkok is. Levi nemtörődömsége kellemetlen helyzetbe hozta, az apja pedig olyan ajánlatot tett, amit nem tudok visszautasítani. Egy hónapig csak a kezeimet kell rátennem. Könnyebb mondani, mint megtenni. A probléma az, hogy hiába tudom, nem lesz ennek jó vége, nem tudok ellenállni a gazembernek. 



Hát, igen. Murphy, meg azok a hülye törvényei. Vannak dolgok, amiknek meg kell történniük. És most nem csak erre a történetre gondolok. Mert nekem ezt el kellett olvasnom. Igaz, nem aléltam el tőle, de mégis azt mondom, hogy egy pillanatnyi csalódást sem érzek. Mert egy remek sztorit olvashattam. Az ízlésemnek kicsit már sok volt a "dráma", de most talán ez adta meg a történet igazi báját.
Igen sok féle-fajta könyvet olvastam már, de ha hiszitek, ha nem, mostohatesós-szerelmes még nem akadt a kezembe. És most igazán örülök, hogy ez a könyv volt az első ebben a kategóriában, mert simán meghozta a kedvem a többihez is.
Jó kis sztori, humoros párbeszédekkel, mély érzésekkel vegyítve. A karakterek is szerethetőek, képes vagy rögtön az álcájuk mögé látni. Ami valljuk be, sosem hátrány.
Én kimondottan szerettem, most rajtatok a sor.

Legelőször a borító fogott meg. Elsősorban a színei. Aztán meg a fülszöveg. Elég ritkán olvasni soccer-esekről. Pedig ugye itt, Európában, ez a foci. Épp ezért találtam érdekes háttérsztorinak.
Aztán, még jött ez a mostohatestvéres kis kavarás, majd meg is vettem. És elolvastam. És szerettem. Mert egy gyönyörű történet, kissé drámai köpenybe burkolva.
Ha valamihez hasonlítanom kéne, kapásból az Elcsábítani Hamupipőkét mondanám. De nincsen benne akkora hasonlóság, hogy esetleg koppintásnak lehessen mondani. Mert ez a történet is felettébb különleges. Ami plusz, hogy J.C. Valentine igazán élvezetes, szép stílusban ír. A párbeszédek humorosak, a helyzetek - ahol a szitu megkívánja - komolyabb hangvételt kapnak. Épp ettől lesz kirívóan varázslatos.
És még egy váratlan fordulat is megszínesíti az egészet, így lesz kerek a sztori.

Levi számomra nagyon kedves személy lett. Nem is akkor s.o.b.. Sőt! Egy igaz, nagyon is érzelmes ember. És én egyszerűen odáig voltam érte.
Vista is igazán szerethető karakter. Igaz, sokszor nem értettem vele egyet, az elejétől a végéig szimpatikus volt. Szerintem ők ketten igazán tökéletes párt alkotnak.

A fél csillag levonás lényegében csak a sokszor feleslegesnek ható drámázás miatt jár. Mert amúgy egy remek, érzelmes, okos könyvről beszélünk jelen esetben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése