2015. szeptember 12., szombat

Tillie Cole: Sweet Home (Sweet Home #1)





Eredeti megjelenés éve: 2013.

Magánkiadás

401 oldal

Sorozat: Sweet Home





Fülszöveg: A húszéves Molly Shakespeare sok mindent tud és ismer már.

Ismeri Descartest és Kantot. 

Ismeri Oxfordot.

Tudja, hogy azok, akiket szeretsz, elhagynak.

Tudja, milyen egyedül lenni.

Mikor Molly elhagyja Anglia szürke egét, hogy új életet kezdjen az alabamai egyetemen, rájön, hogy sok mindent kell még tanulnia  - eddig nem tudta, hogy a nyár ilyen meleg, hogy a diákok ilyen ijesztőek is lehetnek, és egyértelműen nem tudta, hogy itt Alabamában mennyire imádják a focit. 

A hírhedt sztárhátvéddel, Romeo Prince-szel való véletlen találkozás után Molly csak a srác barna szemeire, piszkos-szőke hajára, és hatalmas termetére bír gondolni, és Molly már tudja, hogy csendes, magányos élete örökre megváltozik...



Na jó, van, amikor azt érzem, egy könyv védelmére kell kelnem. Ez most ilyen eset. Valaki azt írta, hogy tiszta Beautiful Disaster. Öhm, my bad, de én abszolút nem éreztem így. Ez a könyv nem is lehetne különböző attól. Ebben milliószor több érzelem van. És pompásan van kivitelezve az egész. Sosem éreztem azt, hogy bármiben is hasonlítana a két könyv. Két különböző kivitelezés. De ha mindenképpen össze akarjuk hasonlítani, nem kérdés, Tillie jön ki győztesen. Pedig én szerettem a BD-t is. Romeo abszolút nem Travis, neki van oka arra, hogy olyan legyen, amilyen, Molly pedig egyértelműen nem Abby, mert Ms. Shakespeare egy igazi tündér.
Ez a könyv csupa-csupa érzelem. Minden amerikaisága ellenére tud újat nyújtani. Engem teljes mértékben levett a lábamról.

Oké, jöhet a kérdés, hogy milyen pacsmag könyv már az, ahol a hősnő vezetékneve Shakespeare - megsúgom, középső neve Juliet-, főhősünk pedig a Romeo névvel nyomul? Kérlek szépen, ez egy tökéletesen kivitelezett, érzelmekkel teli regény. Olyan, amire meleg szívvel fogsz visszaemlékezni az idők múlásával. Engem nem érdekel, hogy sallang. Miért is ne lenne az?
Itt van nekünk a csóró új csaj, Molly, aki a helyi ribikirálynő új célpontja. Romeo, a gazdag, menő srác pedig bolondul érte. Ámen, legyen, mert ez a páros annyira tökéletes, amilyet nagyon ritkán tudnak az írók megalkotni.
Romeo keménysége, valamint Molly kedvessége remek egyensúlyt képez. Tillie ehhez nagyon ért. Nem megy át gumicukor büfizésbe a dolog, nem egyszer fog megríkatni, az is biztos.

Rám nagyon nagy hatást tett a könyv, ez a második könyvem az írónőtől, és azt kell mondjam, egyenes úton halad afelé, hogy hatalmas kedvencemmé is váljon. Olyan remek karaktereket tud megalkotni, hogy csak pislogok, a történetei pedig csodálatosak, néhol mégis sötétek, de mindig megvan az egyensúly, sosem túl nyálas, sosem túl megrázó. Erre az összhang megalkotására nagyon kevesen képesek, nem mindenkinek sikerül kialakítania a tökéletes egyensúlyt. De Tillienek eddig mindig sikerült lenyűgöznie.

Én az ilyen könyvet tartom tökéletesnek. Mondhat nekem bárki bármit, örökre különleges helyet foglal el a szívemben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése