2015. május 19., kedd

Sawyer Bennett: Alex (Cold Fury Hockey #1)




Eredeti megjelenés éve: 2014.

Loveswept 

224 oldal

ISBN: 9780553393002

Sorozat: Cold Fury Hockey




Fülszöveg:  A jégkorong sztár Alex Crossman kőszívűségéről ismert pályán és pályán kívül is. Az alkoholista apa által sportolásra kényszerített Alex nem fél bemutatni a szurkolóknak, akik ezzel megkapják az utálni való MVP-t személyében.  A menedzsment azonban nincs ennyire elragadtatva. Alexnek választani kell: vagy közösségi munkával helyreállítja hírnevét vagy mehet a kispadra. De Alex nem akar beleolvadni a Carolina Cold Fury plakátfiú szerepébe...még egy gyilkos idomokkal rendelkező vörös csábítására sem.

A szociális gondozóként dolgozó Sutton Price ismeri a nehezen kezelhető embereket - az olyanokat, mint Alex, aki jelentkezett, hogy segít neki megszervezni egy drog-és erőszakellenes programot veszélyeztetett fiatalok számára azért, hogy helyreállítsa az imázsát. Arra azonban nem számít, hogy a férfi arrogáns vigyora bekúszik legforróbb álmaiba. De Sutton nem az az ember, aki átlépi a szakmai határokat. Alex pedig nem kezd kapcsolatba... vagy mégis? Minél jobban megismeri a férfit a rosszfiú álca alatt, Sutton annál jobban magáénak akarja tudni.



És íme, újabb kedvencet avattam. Nem egy világmegváltó történet, épp csak egy picivel nyújt többet, mint azt egy ilyen típusú könyvtől elvárhatunk, mégis olyan szinten magával ragad, hogy nem tudsz megszabadulni tőle. Az írónő pedig megmutatta, hogy mindenféle nyavalyás lelkizés nélkül is lehet mély érzésekről írni.

Az meg amúgy sem titok, hogy imádom mind a hokit, mind a romantikus történeteket, ergo, számomra ez a sztori az ideális kikapcsolódás. Amolyan szerelmi történet egy nagyon komoly karakterfejlődéssel. Ja, bocsi csajok és Sutton (tudod, téged is nagyon bírtalak), de én láttam meg először Alexet, szóval sebtiben draftoltam is, bárkit lebodycheck-elek érte. Ő és Sutton felejthetetlen párost alkotnak. Ez a szerelem a… Cold Fury menedzsment irodájában köttetett.

Az elején legyintettem, hogy akkor ez most megint egy ilyen Gibson-féle koppintás lesz, hogy semmi újat nem fog mutatni. Lám, megint tévedtem. Mert igenis tudott. Mintha valahogy a játékhoz is többet adott volna. Nem csak egyoldalú történet volt ez, a szerelem úgy tudott középpontban maradni, hogy másra is koncentrálódott a sztori menete. De megint a karakterfejlődést kell kiemelnem. Igen, Alexről van szó. Azért Sutton hatalmas segítsége is hozzájárul ahhoz, hogy előbújjon az igazi Alex. És ezt akkora élvezet volt végigkövetni!

Az elején Alex egy igazi farok. És utálja a hokit. Csapatában a legjobb, mégis gyűlöli azt, amit csinál. Hála az alkoholista, agresszív apának. Szörnyű gyerekkora volt ebből kifolyólag. Egy mindenre fittyet hányó felnőtt lett belőle. Ekkor jön a képbe az, hogy valamit tennie kell magával, és ekkor bukkan fel az életében Sutton.

A nő függő emberekkel foglalkozik, hozzá is közel áll a téma, hiszen biológiai apja heroin függő. De számára megadatott az, ami Alexnek nem: őt és anyját megmentette a mostohaapa, és lett egy kisöccse is, akit a végtelenségig imád, hisz nagyon jó kölyök. De pont a legjobb pillanatban „talált rá” Alexre, hisz a férfinak szüksége van a segítségre, még ha ő ezt nem is tudja, még ha nem is ez volt az eredeti szándék. De idővel minden sikerült, pedig Alex nem kicsit volt megrémülve. Nincs ahhoz hozzászokva, hogy bármit is érezzen. Még az is furcsa neki, hogy elkezd törődni a hokival, amihez egyébként még új csapattársa, Garrett (következő rész!!) is hozzájárult. És fél érezni. Fél attól, hogy Sutton ellopja a szívét. Pedig már szinte rögtön az elején sikerült.

Kimondottan tetszett, hogy nem volt benne műdráma, csak éppen annyi kellemetlenség, ami egy ilyen könyvbe kell. És ahogy Alex bocsánatot kért a lánytól… kész, végem, átment rajtam a rollba, totál elolvadtam. A lánykérés pedig a legédesebb – szó szerint – dolog volt, amit mostanában olvastam.

És akkor jöhet majd Garrett is. Vele se lesz probléma, úgy érzem.

3 megjegyzés: