2015. április 27., hétfő

Jay Crownover: Rule (Marked Men #1)




Eredeti megjelenés éve: 2012.

HarperCollins

432 oldal

ISBN: 9780062302373

Sorozat: Marked Men




Fülszöveg:  Shaw Landon attól a pillanattól fogva szerelmes Rule Archerbe, hogy meglátta őt.

A lányt nem taszítják piercingjei, tetoválásai és vad természete. Noha tisztában van vele, hogy Rule nem hozzá való, szívének nem tud parancsolni.

Rule tökéletes ellentéte mindannak, amit Shaw, a tiszta lelkű orvostanhallgató képvisel.

Egy olyan fenegyereknek, mint Rule Archer, Shaw Landon egy beképzelt királykisasszony – és nem utolsó sorban halott ikertestvére ex-barátnője. A lány mások szabályai szerint él, Rule csakis a saját feje után megy. Nincs ideje a Shaw-féle jóravaló, rendes lányokra, még akkor sem, ha ő az egyetlen, aki igazán ismeri őt.

De a rövid szoknya, a túl sok pohár születésnapi koktél és a megvallott titkok egy olyan estéhez vezetnek, melyet egyikük sem tud feledni.

A párnak most azzal a nehézséggel kell szembenéznie, hogy egy olyan lány, mint Shaw és egy olyan fiú, mint Rule hogy tudnak együtt maradni anélkül, hogy tönkretennék szerelmüket, vagy ami még rosszabb…egymást.



Ezúton is szeretném megköszönni a Nagyfőnöknek azt, hogy úgy irányította a kezemet, még véletlenül se nyúljak mellé egy NA könyvvel. Újfent egy tökéletes példányt olvashattam. Jelentem: imádtam. Egyszerűen megfertőzött.
Ilyen "tematikus" könyveknél - lásd: tetkós, sportolós, stb. - általában előre rettegek, nehogy amolyan tinifétisnek legyen megírva, hisz nagyon sokszor találkozunk olyannal, hogy csak vágyálom a történet. Itt ezt egyáltalán nem éreztem, látszott, hogy Crownover szívét-lelkét beletette ebbe a regénybe.
Engem sem azzal ragadott meg, hogy akkor most ez a Rule gyerek milyen jóképű, meg milyen extravagáns, hanem azzal, hogy a sztorinak mélysége van. Nem kell itt eget rengető dolgokra gondolni, de lehet érezni, itt nem csak felszíni kapirgálás történt. Ja, és az erotikus részektől sem csömörlöttem meg. Pedig volt benne rendesen.
Mindenki hibázhat, de ha hajlandó kijavítani ezeket, a megbocsátás mindig ott várja az út végén.

Nem tudnék most hirtelen olyan könyvet említeni, ahol a szereplőket minden feltétel nélkül imádtam volna. Itt viszont ez megtörtént. De valami elemi erővel. Egyikük sem tökéletes. Messziről sem. És mégis, olyan emberekről van szó, akiket tisztelni kell.
Egyedül talán a Landon szülők viselkedését tudom kifogásolni, azt viszont nagyon. Az ilyen embereknek tényleg nem való gyerek, hisz még a saját életüket sem tudják rendesen irányítani. Archer anyuka is egy érdekes figura volt, bennem abszolút kettős érzéseket keltett, mert míg nagyon tiszteltem benne azt, hogy ennyire szereti Shaw-t, addig megvetettem azért, ahogyan Rule-lal bánt. De ez most itt abszolút elhanyagolható, inkább rátérek az izgalmasabb dolgokra.

Oké, nem egyszer olvashattunk már olyan történetet, amiben a lány már kisiskolás kora óta bele van zúgva az illető fiúba. Ez valahogy most mégis más volt. Mert Shaw egyáltalán nem törekszik arra, hogy akkor most Rule-t a tökénél fogva magába bonyolítsa. Nagyon lassan, nagyon csendben alakul ki köztük ez a csodálatos kapcsolat. Igen, Rule-nak kell egy kis lökés, de nem hülye gyerek ő, hogy meggondolatlanul hagyja elszaladni ezt a lehetőséget.

Annyira tiszteltem bennük, hogy hibáznak, mégis hajlandóak belátni minden egyes bakijukat, és hajlandóak is tenni azért, hogy ezeket kijavítsák. Igen, voltak olyan helyzetek, amikor inkább cselekedtek, mintsem érdemi beszélgetést folytattak volna, de - akár maguktól, akár egy kis baráti rávezetéssel- rájöttek, hogy egymás nélkül nem lehet létezni.

Rule egy nagyon különleges figura. És itt ne csak a külsejére tessék gondolni. Olyan összetett lélek, amilyen csak igen kevés császkál ezen a planétán. Nem is kérdés, egyből a szívembe zártam.
Shaw is egy abszolút szerethető karakter, nem szürkült bele a történetbe, amire egyáltalán nem is számítottam. Azt hittem, majd lesz két kilónyi nyálcsorgatás a részéről, de hála az égnek, teljesen más volt.
A mellékszereplők - leendő főszereplők - egytől-egyig szimpatikusak, szerintem velük sem lesz semmi problémám, márpedig igencsak sok időt fogok még eltölteni velük.

Igazán megéri elolvasni ezt a könyvet is, már csak azért is, hogy lássuk, ég és föld a különbség egy jól megírt "tucatkönyv" - ami talán nem is annyira tucat - és egy papírra vetett, teljes mértékben átgondolatlan fétiskönyv között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése