2015. március 1., vasárnap

Monica McCarty: The Hunter (Highland Guard #7)




Eredeti megjelenés éve: 2013.

Ballantine Books

380 oldal

ISBN: 9780345543912

Sorozat: Highland Guard




Fülszöveg:   Prized for his unbeatable tracking skills, Ewen “Hunter” Lamont accepts a dangerous assignment: locate a missing undercover courier. But this is no ordinary target. Ewen has met his prey before as “Sister Genna,” a fiery, forbidden woman forever etched in his memory after one stolen, sinful kiss. Now that he knows her real identity, he’s more determined than ever to keep her safe. But without the protection of the veil between them, fighting the allure of the beautiful lass may be the toughest battle this extraordinary warrior has ever faced.

After her ill-fated attempt three years ago to rescue her twin sister, Janet of Mar has found salvation acting as a royal messenger—until she surrenders to a darkly handsome warrior whose rough, sensual kisses stir feelings the woman in her can’t deny. But when betrayal leads to danger, and a crucial communiqué is put in jeopardy, Janet has no choice but to put her faith in the hunter who can find anything—perhaps even her heart.



Szerintem most tanultam meg, hogy McCarty könyveit nem szabad előre beskatulyázni, előre elgondolni,kiokoskodni, hogy mi lesz. Mivel azt gondoltam, Ewen eddig alig szerepelt, hogy nagy semmiség lesz a története. Aztán, hopp, egy jó nagy minden lett. Még csak nem is sejtettem, hogy ez a sztori is annyira fog tetszeni, mint a The Viper meg a The Recruit. Pedig ezt történt, letenni is alig bírtam.

Ewen a titkos alakulat vadásza. Ha jól szolgálja Bruce-t, visszakapja klánja földjét és az irányítást. És mivel nem akar olyan lenni, mint az apja volt, mindent megtesz azért, hogy minden jól alakuljon.
De ez nem lesz ilyen könnyű. Mert egy küldetés során találkozik khhmm Genna nővérrel.

Aki pedig nem más, mint Kenneth újdonsült feleségének, Marynek négy évvel ezelőtt "eltűnt" ikertestvére, Janet. Mióta egy apácarend eszméletlenül rálelt, apácának álcázva magát, Bruce szolgálatában áll. Amolyan hírszerző. Pedig abban az időben aztán igazán nem volt nőknek helye a háborúban. Épp újabb úti céljához tart, mikor megismeri a jóvágású, acéltekintetű, nem épp cserfes felfödi harcost. És elcsattan az a bizonyos csók. Innentől kezdve nem szabadulnak a másik gondolatától.

Kimondottan tetszett, hogy nem volt nagy melodrámázás benne. Ha volt is néhány árulás, mindkét szereplő érett módon állt hozzá. Oké, Janet egyszer elfutott, de aztán ő is a fejéhez kapott, hogy ez azért mégsem jó.
Imádtam, ahogy a szereplők oldalról oldalra megismerik saját magukat. Mert eddig nem is igazán ismerték önmagukat. Ez eszméletlen jó megoldás volt.

Ewen az egyik legmakacsabb harcos. Meg talán a legkiismerhetetlenebb. De az tuti, hogy Janet mondta meg az igazat: ha jóképű és jó felépítésű az illető, akkor tuti, hogy a Guard tagja. Ewen esetében ez fokozottan igaz.
Janet nagyon nagy kedvencem lett. Egyértelműen ő viszi a hátán a sztorit. Karakán, vagány, bátor, minden, ami egy skót nő csak lehet. És tökéletes ellenpólusa Ewannek. Mégis, olyan tiszta szerelem alakul ki köztük, ami - ha elsőre nem is- minden próbát kiáll. Még a Bruce emelte falat is ledönti. Bírtam, hogy a királyt mennyire meg tudta győzni a nő álláspontja. Nem egy rossz lélek a skótok oroszlánja.

Ami a továbbiakat illet, MacLean múltja annyira felcsigázott, hogy őrületbe malmozom magam, mivel pont a The Striker az a rész, amelyik még nem jelent meg, bőven várat még magára. Pedig annyira, de annyira várom. Grr...megölnek ezek az írók.

Ewen és Janet sztorija méltán beleillik ebbe a remek társaságba. Imádom ezeket a barbárokat, és ezeket a remek nőket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése