2015. február 21., szombat

K. Bromberg: Driven (Driven #1)




Eredeti megjelenés éve: 2013.

JKB Publishing

326 oldal

ISBN: 9780989450201

Sorozat: Driven




Fülszöveg:  Rylee Thomas is used to being in control. But she’s about to meet the one man that just might make her enjoy losing it…
I am the exception to the rule.

In a world full of willing women, I’m a challenge to the roguish and achingly handsome Colton Donavan. A man used to getting exactly what he wants in all aspects of life. He’s the reckless bad boy constantly skating that razor thin edge toward out of control, on and off of the track.

Colton crashes into my life like a tornado: sapping my control, testing my vulnerabilities beyond their limits, and unintentionally penetrating the protective wall around my healing heart. Tearing apart the world I rebuilt so carefully with structure, predictability, and discipline.

I can’t give him what he wants and he can’t give me what I need. But after a glimpse beneath his refined exterior into the dark secrets of his damaged soul, can I bring myself to walk away?

Our sexual chemistry is undeniable. Our individual need for complete control is irrefutable. But when our worlds collide, is the chemistry enough to bring us together or will our untold secrets and battle of wills force us apart?

Magyarul Szükség címmel jelent meg.

Nem voltak nagy elvárásaim, hisz zsigerből éreztem, hogy ez is ugyanarra a kaptafára fog kimenni, mint a többi. Ennek ellenére nem fogom elítélni a könyvet. Sőt! Nem állok neki vagdalózni, nem hasonlítgatom semmihez. Mert hiába ugyanaz a vonal - jön a gazdag, elcseszett playboy, szemet vet az önbizalom hiányos, visszahúzódó teremtésre -, mégis tökéletes kikapcsolódást nyújtott. Olyasfajta könyv, amit vagy elfogadsz, vagy nem.
Ugyebár, én sokat hangoztatom, hogyha valami nem tetszik, nem kell elolvasni. A fülszövegben minden ott áll. Nem egy agytekervényeket megmozgató iromány. Messze áll attól. Mezei erotikus kis semmiség, klisékkel teletömködve, a szokásos körítéssel. De olvasd el, aztán majd ítélkezel. Nem kötelezően minden fekete vagy fehér. Ja, és nem lesz szürke ötven árnyalata. Tudom, sokan ahhoz fogják hasonlítani. Engem meg rohadtul nem érdekel...

Az elején nem tudtam eldönteni, hogy igazából tetszik-e, vagy sem.
De ahogy haladt a történet, úgy döbbentem rá, hogy többet takar a sztori, mint amit valójában megmutat. Helyenként azonban voltak üres járatok, amiket nem egészen értettem. Voltak benne dolgok, amik nem kerültek letisztázásra. És ezek azért zavaróak voltak.

Én még mindig nem tudok zöld ágra verődni az olyan főszereplőnőkkel, akiknek kiszúrja a szemét a sok sz@rság. Jelen esetben, mikor Tawryn, vagy ki fene előadta a magánszámát, én Rylee helyében lekevertem volna a csajnak egy pofont, aztán Coltont is ott hagytam volna a fenébe. Mindegy, ez az én magán véleményem. Mert ha így lett volna, akkor nem lenne sztori, ugye?

Coltont az elején nem nagyon bírtam. Ez ritkaság számba megy, hisz általában a férfi szereplőkkel jobban kijövök. De aztán megmutatta, mi rejtőzik a womanizer külső alatt, és aztán ójjaj. Már nem szabadultam tőle.
Rylee-t elég nehezen értettem meg. Persze, eszméletlenül nagy veszteség érte, nehezen lehet az ilyet feldolgozni. De, mikor Colton felbukkan, és rájön, hogy kívánja a pasast, elkezd bűntudatot érezni? Nem azt akarná Max is, hogy boldog legyen? Ejj, mindegy. Vannak dolgok, amiket nem kell értenem...
Viszont a párbeszédek...Óhahhó! Ott aztán volt valami! Eszméletlen jól voltak kivitelezve, azt meg kell hagyni..

Összességében egyáltalán nem csalódtam. Azt kaptam, amit vártam. Egy túlfűtött történetet, egy kis elcseszettséggel fűszerezve. Ja, és a vége tökéletesen felkeltette az érdeklődésemet a további kötetek iránt is. Szóval, jöhet a következő rész!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése