2015. január 7., szerda

Jennifer L. Armentrout: Obsession



Eredeti megjelenés éve: 2013.


Entangled

254 oldal ( ebook)

ISBN: 9781622661602





Fülszöveg: He’s arrogant, domineering, and... To. Die. For.

Hunter is a ruthless killer. And the Department of Defense has him firmly in their grasp, which usually doesn’t chafe too badly because he gets to kill bad guys. Most of the time he enjoys his job. That is, until he’s saddled with something he’s never had to do before: protect a human from his mortal enemy.

Serena Cross didn’t believe her best friend when she claimed to have seen the son of a powerful senator turn into something... unnatural. Who would? But then she witnesses her friend’s murder at the hands of what can only be an alien, thrusting her into a world that will kill to protect their secret.

Hunter stirs Serena’s temper and her lust despite their differences. Soon he’s doing the unthinkable—breaking the rules he’s lived by, going against the government to keep Serena safe. But are the aliens and the government the biggest threats to Serena’s life… or is it Hunter?


And we don't really mind...
Mit csinál a könyvmoly, ha itthon fekszik enyhén feldagadt bokával? Hát Armentrout könyvet olvas, míg már a szeme is kifolyik!

Annyira, de annyira örülök, hogy JLA engedett a nyomásnak, és megírta a dolog másik oldalát is. Hisz eme regény olvasása közben rájöhetünk, hogy az éremnek mindig két oldala van, nem biztos, hogy a Luxenek csak jók, az Arumok pedig csak rosszak lehetnek. Oké, javarészt ez így van, de nem ebben a történetben.

Az írónő tollából megint egy olyan mű került ki, amit akkor sem adnék ki a kezemből, ha az apokalipszis elérkezne.
Magába szippantott, letehetetlenné vállt. A fene megeszi ilyenkor az alvást!

Vágjunk bele.
Hellllooo...

Hunter. HUHnter inkább. Ez a pasi! Igen, ő maga a megtestesült férfi. Legyen akár földönkívüli, akkor sem zavar. 
Tud főzni is. Plusz pont az amúgy is sok pozitívum mellé.
Hiába is tagadja, emberi oldala mégis csak dominánsabb. Ez megnyilvánul a Serena iránti érzéseiben is.


"I was fighting for Serena. She meant everything to me."

Végre, végre, nem látszom földönkívüli liliomtiprónak - lásd Daemon Black esete. Jen Hunter karakterével túlszárnyalta a Luxen srácot, ami azért valljuk be, nagy szó. Sokak nem fognak egyetérteni velem, mert hát ugye Daemon volt előbb, de én rugalmas és kedves vagyok, meghagyom a többieknek a Luxent, és viszem az Arumot.


Serena karaktere számomra nagyon szerethető volt. Nem nyivákolt, nem picsogott, hanem kiállt mindig magáért. Nem játszotta az elérhetetlent sem. Kívánjuk egymást? Akkor ez van, legyen, aminek lennie kell. Pont. Ezzel a hozzáállással lett egyik kedvenc főhősnőm. És azért helyenként még a humor is bevillant.



"Hunter smirked. “Nice to see you, too, Paris.”

Paris? All I could think of was Orlando Bloom and Brad Pitt."

És még egy nagyon nagy örvendetes dologvolt számomra, és ez Luc felbukkanása volt. Imádom ezt a mocskos kölyköt! Kis sunyi róka, de mindennek, amit tesz, értelme van. És érzéseim szerint mindig jó dolgok vezérlik - már amennyire ez előfordulhat az adott világban.



Reading Challenge 7.pontja. Egy könyv, amelyben nem emberi szereplők vannak.

Igen, megsimogatom a buksimat, hogy ezt a könyvet választottam ehhez a ponthoz. Már amúgy is húztam egy ideig - ne kérdezzétek, miért -, de most, hogy alkalmam nyílt elolvasni, nagyon örülök, hogy néha tudok gondolkodni is.


Nem is kérdés, csillagos ötös. 5/5 ★

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése