2015. január 20., kedd

A.J. Cronin: Réztábla a kapu alatt




Eredeti megjelenés éve: 1937.

Eredeti mű: A.J. Cronin: The Citadel

Dante, Budapest, 1940

480 oldal

Fordította: Szinnai Tivadar




Fülszöveg:Archibald Joseph Cronin nevét régóta ismeri a magyar olvasó. A harmincas években divatos orvosregényének legsikeresebb művelőjének kilenc könyve jelent meg nálunk 1934 után. Bizonyára sokan emlékeznek még A Kalapkirály-ra, a Három szerelem-re vagy az Egy orvos újtá-ra. Cronin maga is orvos volt – katonaorvos, hajóorvos, majd bányaorvos, utóbbi minőségében éppen Walesben, ahol a Réztábla a kapu alatt egy része is játszódik. 
E kétségkívül leghíresebb regényének főszereplője, dr. Adrew Manson, friss diplomával a zsebében érkezik Skóciából a walesi bányavidékre. Hamar ráébred, hogy elméleti képzettsége veszélyesebb, mintha teljesen tudatlan volna, ezért igyekszik minél több tapasztalatot szerezni s a gyakorlatból tanulni, hogy igazán jó és hasznos orvos váljék belőle. Segítségére van ebben áldozatos felesége és egy hányatott sorsú kollégája is. Hét esztendővel később Londonban találjuk – ahol megszédíti az anyagi gyarapodás lehetősége. Amit eddig elkerült, holott megkönnyítette volna helyzetét: feladja az elveit. Türelmesen hallgatja a gazdag hipochondereket, és észre sem veszi, hogy a valódi betegek számára már nincs ideje. A jómód felé vezető erkölcsi züllés útján egy tragédia állítja meg. De idejében-e? Minden idők egyik legsikeresebb bestsellerét veheti – ismét – kezébe a magyar közönség.


(...)és tisztán látom, hogy csak azok a dolgok érnek valamit, melyekért küzdeni kell. Ami csak úgy könnyen az ember ölébe hull, nem nyújt igazi örömet, kielégülést.

A.J Cronin eme műve nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ennyire szeressek olvasni. Sok helyen negatív kritikákba futok, és teljesen értetlenül állok előttük. Aláírom, nem egyezhet mindenki ízlése, mert akkor hol is tartanánk? De ez egy alapmű. Aki nem olvassa, vagy adott esetben nem érti, nem értékeli, az egy hatalmas élménnyel lesz kevesebb.

Dr. Andrew Mason a szememben a mai napig megosztó. Mert az elején nagyon értékelem, hogy friss diplomával a zsebében nem csak teng-leng, dolgozni akar, akár minden áron. Hajtja a tanulni vágyás. Vannak céljai. És nagyon édes, mikor beleszeret Christine-be.
Abba a Christine-be, aki számomra sokáig az ideális főhősnő volt. Egy egyszerű, falusi tanítónő, akinek nagyon nagy morális példa minden generáció számára. Amikor aztán elvesztette a kisbabát, patakzott belőlem a könny. De Christine felállt. Erős nő - igaz, kívülről ennek pont az ellentéte -, mindenben támogatja férjét.

Andrew mindent meg akar neki adni. Aztán, elszalad vele a ló. Kapzsi lesz, öntelt, elhanyagolja a feleségét, majd meg is csalja. Ez az egy, amit száz százalékig nem tudok neki megbocsátani. Lehet,
régimódi vagyok, de számomra a házasságtörés még egy regény lapjain is elfogadhatatlan.
De szerencsére, Andrew rájön, hogy mennyi mindent rontott el. Kiket hagyott hátra azokért, akik semmibe nézik, csak kihasználják. Minden erkölcséről lemondott a pénz, a rang kedvéért.
Pár boldog nap a nagy kibékülés és újratervezés után, és jön a legnagyobb tragédia.
Andrew magára marad, csak két régi cimborája marad meg neki. Mert Christine meghal. Nincs többé támasza a doktornak.

És mint tudjuk, nem lehet mindig happy end. Most sem volt. Mégsem éreztem ürességet, mert - ha mondhatok ilyet - ennek a történetnek így kellett befejeződnie, nem is tudnék mást elképzelni. Ez a regény tanít. Megmutatja, mi történhet, ha elveszted az irányítást az életed felett, lemondasz mindenkiről, akiket szeretsz, csak azért, hogy olyan szerepben díszelegj, ami nagyon messze áll az alaptermészetedtől.

Számomra ez a könyv tanítómester. Nem szépít, hanem megmutatja, hogy tényleg több út közül választhatunk. ( Reading Challenge 38. pontja, könyv, amin sírtál.)

5/5.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése